Klíma-S Bt.

Címlap Hőszivattyúk Tények A hőszivattyúk története és működése
A hőszivattyúk története és működése PDF Nyomtatás E-mail

Sadi Carnot hőszivattyú feltalálója 1796-1832-ig élt Franciaországban. 1824-ben adta meg az ideális termodinamikai körfolyamat leírását, mely folyamat megadja a hőszivattyú elméleti működését. A hőszivattyú magyar kutatója:  Dr. Heller László (1907-1980) műegyetemi professzor, akadémikus aki 1948-ban védte meg doktori disszertációját Zürichben, melynek témája a hőszivattyúk alkalmazásának technikai, gazdasági feltételei volt. Dr. Heller László már a negyvenes évek elején javasolta, hogy a Parlamentet hőszivattyúval fűtsék.

A hőszivattyú alapelve a Carnot- körfolyamat, amely során hőenergiát nyerünk ki egy alacsonyabb hőmérsékletű közegből és azt egy magasabb hőmérsékleten hasznosítjuk. Ahhoz, hogy megemeljük a hőmérsékletet energiát kell befektetnünk, aminek a mértéke a kinyert hőenergia mértéke alatt marad a teljes körfolyamat során. Az arány a hasznosított hőenergia és a befektetett energia között az úgynevezett jósági fok, COP.

Hogyan működik a hőszivattyú?


A hőszivattyú a hőcserélő folyadékot áramoltatja egy párologtatón, kompresszoron, kondenzátoron és egy expanziós szelepen keresztül. A hőcserélő folyadék gáz halmazállapotúvá válik, felmelegszik, amint a hőt felveszi hőcserélőn keresztül a hő nyerő közegtől. Ezt követően a kompresszoron áthaladva tovább nő a hőmérséklete a sűrítés folyamán. A kondenzátorban majd lecsapódik, ahol leadja a hőt egy másik hőcserélőnek.

A termodinamikai körfolyamatok széleskörű hasznosítását a múlt században kezdték meg főleg hűtőszekrények és egyéb hűtésre alkalmas eszközök formájában.  Az első hőszivattyús alkalmazások az USA-ban jelentek meg, ahol igény mutatkozott a nyári hűtés és téli fűtés megvalósítására.

 

www.klimasbt.com
Klíma-S Bt.